Alapszabályunk

A VAKOK ÉS GYENGÉNLÁTÓK VESZPRÉM MEGYEI EGYESÜLETÉNEK ALAPSZABÁLYA

(Módosított és egységesített szöveg)

 

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1.) Az Egyesület neve: Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete

1.1) Az Egyesület rövidített neve: Vakok Egyesülete

2.) Az Egyesület székhelye: 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. I. em. 114.

3.) Az Egyesület működési területe: Veszprém megye területe

4.) Az Egyesület bélyegzője: téglalap alakú, Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete, 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. I. em. 114. Felirattal

5.) A Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete (a továbbiakban: Egyesület) olyan önkormányzattal rendelkező társadalmi szervezet, amely a célkitűzéseiben meghatározott céllal, tagjainak önkéntes társulásával jött létre, és demokratikusan elfogadott alapszabály szerint működik.

6.) Az Egyesület jogi személy, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat, perelhet és perelhető

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA, FELADATAI ÉS TEVÉKENYSÉGE

1.) Az Egyesület célja, hogy ellássa tagjai egyéni és kollektív érdekvédelmét, ezen belül módot nyújtson tagjainak érdekeik kifejezésére, lehetőséget teremtsen azok érvényesítésére és ellássa érdekképviseletüket.

2.) Az Egyesület következetesen törekszik a tevékenységi körébe tartozó feladatoknak a tagok érdekével összhangban való végrehajtására. Tevékenységét közhasznú szervezet formájában végzi, nyereség és vagyonszerzési cél nélkül.

3.) Az Egyesület elsősorban a működési területén élő vak, aliglátó vagy gyengénlátó (a továbbiakban együtt: látássérült) személyek érdekeinek védelmét és képviseletét, életviteli nehézségeik és problémáikkal kapcsolatos ügyek intézését vállalja fel, nevesítve:

a.       információs és tanácsadói szolgálat létrehozása, működtetése annak érdekében, hogy a felmerülő igényeket az Egyesület koordinálni tudja;

b.      kapcsolatfelvétel és együttműködés a látássérültek érdekében eljáró hazai és nemzetközi szervezetekkel és szakemberekkel;

c.       kapcsolatfelvétel és együttműködés a hasonló célkitűzéseket megvalósító intézményekkel, szervezetekkel;

d.      felvilágosító tevékenység, rendszeres tájékoztatás szervezése mind a tagok, mind a közvélemény felé;

e.       elősegíti a működési területén élő látássérültek rehabilitációját, oktatását, művelődését és társadalmi integrációját;

f.       figyelemmel kíséri és elősegíti a működési területén élő felnőtt korban megvakult személyek elemi rehabilitációját, társadalmi integrációját;

g.      támogatja a működési területén élő kiskorú látássérülteket, segíti beiskolázásukat, továbbtanulásukat, de részükre egyéb kedvezmények és szolgáltatások igénybevételére is lehetőséget biztosít.

4.) Az Egyesület céljai megvalósítása végett a működési területén élő látássérültek érdekében az alábbi közhasznú tevékenységeket végzi:

a) betegségmegelőzési tevékenység (TEÁOR szerint: 8690 Egyéb humánegészségügyi ellátás) ;

b) szociális tevékenység, családsegítés, időskorúak gondozása, látásfogyatékkal élők szakmai rehabilitációja és képzése (TEÁOR szerint: 8810 Szociális ellátás elhelyezés nélkül) ;

c) képességfejlesztési, ismeretterjesztési feladatok ellátása (TEÁOR szerint: 8559 Máshova nem sorolt egyéb oktatás) ;

d) kulturális tevékenység (TEÁOR szerint: 9101 Könyvtári, levéltári tevékenység) ;

e) a látássérültek, mint hátrányos helyzetű csoport társadalmi esélyegyenlőségét fejlesztő tevékenység (TEÁOR szerint: 9499 Máshova nem sorolt egyéb közösségi, társadalmi tevékenység) ;

f) munkaerőpiacon hátrányos helyzetű rétegek képzésének, foglalkoztatásának elősegítése és a kapcsolódó szolgáltatások biztosítása (TEÁOR szerint: 8899 Máshova nem sorolt egyéb szociális ellátás bentlakás nélkül) .

5.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósítása érdekében:

a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben és más kapcsolódó jogszabályokban meghatározott feltételek fennállása esetén szociális alap- és szakosított ellátásokat nyújtó intézményeket alapíthat, működtethet, vagy annak fenntartásához hozzájárulhat;

b) meghívás vagy pályázat, illetve saját kezdeményezése alapján részt vehet új ellátási formák modellkísérleteiben;

c) segédeszköz beszerzéséhez támogatást nyújthat, segédeszközt adományozhat, kölcsönözhet a működési területén élő látássérült tagok számára, a látássérültek társadalmi integrációjának elősegítése érdekében;

d) támogató szolgálatot hozhat létre, működtethet vagy ahhoz csatlakozhat, fenntartásában közreműködhet.

6.) Az Egyesület – céljai megvalósítása érdekében – együttműködésre törekszik:

a) az állami, önkormányzati, egyházi és társadalmi, kiemelten a fogyatékosügyi, a szociális, az egészségügyi, az oktatási-nevelési és a művelődési szervekkel;

b) minden segítőkész, az együttműködést vállaló civil szervezettel, intézettel, intézménnyel, gazdálkodó szervezettel és személlyel.

7.) Az Egyesület alapszabályában is kinyilvánítja, hogy érdekelt abban, hogy a látássérültekkel foglalkozó állami és önkormányzati intézmények, társadalmi szervezetek, civil szervezetek és alapítványok országos érdekképviseleti szövetségbe tömörüljenek, és ahhoz maga is csatlakozik.

8.) Az egyesületi célok és feladatok minél hatékonyabb megvalósítása érdekében a tagok önkéntes kezdeményezésére az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok hozhatók létre és működtethetők.

9.) Az Egyesület pártoktól és más politikai szervezetektől független, azoktól támogatást nem kér és nem is fogad el, illetve részükre támogatást nem nyújt. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, országgyűlési vagy európai képviselői, megyei és helyi önkormányzati választáson jelöltet nem állít és nem támogat.

10.) Az Egyesület céljai megvalósításával az 1990. Évi LXV. Törvény 8. § és az 1993. Évi III. törvény 58., 58/A. és 65/C. §-aiban meghatározott önkormányzati feladatokat is felvállal.

11.) Ha jogszabály előírja, vagy gazdasági, illetve szolidaritási szempontok szükségessé teszik, illetőleg, ha az Egyesületet erre szerződés kötelezi, közhasznú szolgáltatásait az Egyesület működési területén élő nem tag látássérültek számára is biztosítja, továbbá a látássérültek mellett közhasznú szolgáltatásait a működési területén élő más fogyatékos személyek részére is hozzáférhetővé teszi.

12.) Az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat kérelemre, illetve személyes megkeresésre lehet igénybe venni. A beérkezett kérelmeket az Egyesület elnöksége összesíti és rangsorolja aszerint, hogy azok teljesítése mennyiben szolgálja az Egyesület célkitűzéseit. A kérelmezők az Elnökség által kialakított sorrend szerint, a felhasználható vagyon és a rendelkezésre álló dologi eszközök mértékétől függő mennyiségben juthatnak hozzá az igényelt szolgáltatásokhoz.

13.) Az Egyesület egyes szolgáltatásainak igénybevételére jogosult pályázatot kiírni. A pályázati kiírásokat az egyesület köteles közzétenni az internetes honlapján. A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell, hogy a megpályázott szolgáltatások igénybevételére benyújtott pályázatok elbírálásánál az elnökség milyen szempontok alapján hoz döntést. A pályázat eredményéről a pályázókat a meghirdetett módon és névre szóló levélben kell értesíteni.

III. AZ EGYESÜLET TAGJAI ÉS JOGÁLLÁSUK

1.) Az egyesület tagsága rendes és pártoló tagokból áll.

a) Az Egyesület rendes tagja lehet: a 14. életévét betöltött azon személy, aki az Egyesület működési területén lakó vagy tartózkodási hellyel rendelkezik, és vaknak, aliglátónak vagy gyengénlátónak minősül, nem cselekvőképtelen, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és írásban a tagfelvételét – belépési nyilatkozat kitöltésével – az Egyesület elnökétől kéri. Tagfelvétel szempontjából az a személy, akinek látáscsökkenése a Masche-táblázat szerint a 67 %-ot eléri vagy meghaladja, de a 95 %-ot nem éri el gyengénlátó, az pedig, akinek látáscsökkenése a 95 %-ot eléri vagy azt meghaladja, vaknak minősül. Aliglátónak tekintendő az a személy, aki még 10 % látásmaradvánnyal rendelkezik. Az aliglátókra egyebekben jelen alapszabály vakokra vonatkozó szabályai az irányadók.

b) Az Egyesület pártoló tagja lehet: mindazon természetes vagy jogi személy (a továbbiakban: nem természetes személy), aki vagy amely az Egyesület céljával, tevékenységével egyetért, és azt anyagilag, szolgáltatás térítésmentes nyújtásával vagy más módon támogatni, segíteni kívánja, és írásban jelentkezési szándékát az Egyesület elnökségének bejelenti. Az elnökség a jelentkezés elfogadásáról névre szóló pártoló tagsági kártyát állít ki.

2.) A tagot írásbeli kérelem (belépési nyilatkozat) kitöltése alapján az elnök veszi fel, és a tagsági viszony keletkezését, fennállását sorszámozott, fényképpel ellátott igazolvány kiállításával igazolja.

Az 1.) pont a) alpontjában megjelölt személy a kérelemhez mellékelni köteles a lakó vagy tartózkodási hely szerinti szemész szakorvos 30 napnál nem régebbi keletű igazolását a látáscsökkenés mértékéről vagy a vakok személyi járadékának, illetve a látásfogyatékosságot megállapító, a fogyatékossági támogatás folyósításáról szóló határozat másolatát.

Az 1.) pont b) alpontjában megjelölt nem természetes személy jelentkezési nyilatkozatához csatolja azon dokumentumok másolatát, amelyek működését és képviseleti jogosultságát igazolják. Amennyiben az Egyesület tagjai közé felvételét kérő személy az alapszabályban meghatározott tagfelvételi feltételeknek megfelel, az elnök a felvételi kérelem teljesítését jogszerűen nem tagadhatja meg.

3.) A tagok jogai:

a) részt vehetnek az Egyesület munkájában, rendezvényein, felszólalhatnak az Egyesület területén működő kistérségi körzeti csoportok közgyűlésén, valamint a megválasztott küldöttek az Egyesület küldöttközgyűlésén, a rendes tagok gyakorolhatják szavazati jogukat;

b) részt vehetnek az Egyesület tevékenységében, az alapszabály célkitűzéseinek megvalósításában, ezek érdekében megfelelő tájékoztatást kérhetnek, véleményüket, javaslatukat szóban vagy írásban előterjeszthetik;

c) az Egyesület egészének és szerveinek működésével, célkitűzéseinek, terveinek megvalósításával és anyagi, pénzügyi helyzetével összefüggésben az Egyesület szerveihez, tisztségviselőihez kérdéseket intézzenek és azokra érdemi választ kapjanak;

d) igénybe vehetik az Egyesület szolgáltatásait és eszközeit

e) az Egyesület közreműködését, segítségét vagy védelmét kérhetik minden olyan esetben, amikor jog- vagy érdeksérelem éri őket, illetve életkörülményeik, szociális helyzetük azt indokolttá teszi;

f) a rendes tagok bármelyike az Egyesület bármely tisztségére megválasztható, ha vele szemben kizáró ok nem áll fenn;

g) bármilyen, az Egyesületre tartozó kérdésben a Felügyelő Bizottságnál vizsgálatot kezdeményezhetnek;

h) az Egyesület minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és közvetlen módon részt vehet az Egyesület működését érintő kérdésről rendelkezni jogosult közgyűlés, illetve közvetett módon az Egyesület küldöttközgyűlésén a megválasztott küldött útján a döntéshozatalban. A szavazati jogát minden tag és küldött kizárólag személyesen gyakorolhatja;

i) a pártoló tag tanácskozási és javaslattételi joggal rendelkezik, szavazati joga azonban nincs, és egyesületi tisztségre nem választható, de az elnökség mellett működő bizottságba tagnak felkérhető.

4.) A tagok kötelességei:

a) az alapszabályban foglaltakat megtartani

b) ha azt egészségi állapotuk megengedi, kötelesek közreműködni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósításában, továbbá kötelesek a vállalt tevékenységet képességeik szerint elvégezni az Egyesület feladatainak minél hatékonyabb ellátása érdekében;

c) az éves költségvetésben meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni.

5.) Az egyesületi tagsági viszony megszűnik

a) kilépéssel;
b) törléssel;
c) kizárással;
d) elhalálozással;
d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
d) amennyiben a taggá válás feltételei már nem állnak fenn;
e) az Egyesület megszűnésével.

6.) Bármely tag az egyesületi tagságát indokolás nélkül az Egyesületből történő kilépésre irányuló írásbeli nyilatkozattal megszüntetheti. Ezt a nyilatkozatot a tag joghatályosan az elnöknek címezve teheti meg. Az elnök a kilépési szándék tudomásul vételével egyidejűleg törli a tagot az Egyesület tagnyilvántartásából.

7.) Az Elnökség azt a tagot, aki az alapszabály III. fejezet 4.) pont c) alpontja szerint meghatározott tagdíjfizetési kötelezettségét 1 évnél hosszabb időn át nem teljesíti, és ennek írásbeli felhívás ellenére sem tesz eleget, határozatával törli az Egyesület tagjainak sorából.

8.) Az elnökség határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi, tagsági jogviszonyából eredő jogosultságát az Egyesület kárára visszaélve gyakorolja, így különösen: ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A kizárási eljárásban csak azt követően hozható meg a kizárásról szóló határozat, hogy a határozattal érintett személyt meghallgatták, részére lehetőséget biztosítottak védekezésének előadására és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Amennyiben az érintett tag e lehetőséggel nem él, a kizárási eljárás távollétében és a rendelkezésre álló adatok alapján befejezhető. Az elnökség azt a tagot is kizárhatja az Egyesület tagjai közül, aki az Etikai Szabályzatban foglaltakat megszegi, feltéve, hogy az etikai vétség kivizsgálását az Egyesületnél működő Etikai Bizottság, illetőleg ennek hiányában az elnökség felkérésére a Magyar Vakok és Gyengénlátók Egyesületeinek Országos Szövetsége (a továbbiakban: MVGYEOSZ) Etikai Bizottsága lefolytatta, és az etikai vétséget megállapító határozatot hozott.

9.) Az elnökség a tag elhalálozásáról, a tag cselekvőképtelenné válásáról történt tudomásszerzést követően, az elhunyt vagy a cselekvőképtelenné vált tagot az Egyesület tagnyilvántartásából törli.

10) A törlést vagy kizárást kimondó határozat ellen az érintett tag 15 napon belül halasztó hatályú panasszal élhet az Egyesület küldöttközgyűléséhez. A küldöttközgyűlés döntéséig a tagsági jogviszony fennmarad.

11.) Az Egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül az Egyesület székhelye szerint illetékes  Megyei Törvényszék előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a  Törvényszék azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS MŰKÖDÉSI RENDJE

1. A KÜLDÖTTKÖZGYŰLÉS

1.) Az Egyesület legfőbb szerve a küldöttközgyűlés, melyen a megye területén működő kistérségi körzeti csoportok közgyűlései által megválasztott képviselők (a továbbiakban: küldöttek) jogosultak részt venni.

2.) A küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály, valamint a választási szabályzat megállapítása és módosítása;

b) az elnökség által előterjesztett éves költségvetés és számviteli beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet elfogadása;

c) az elnökség és a felügyelő bizottság megválasztása és visszahívása, javadalmazásuk megállapítása;

d) az elnökség beszámolójának – beleértve a pénzügyi beszámolót is – megtárgyalása, elfogadása;

e) a felügyelő bizottság jelentésének megtárgyalása, elfogadása;

f) a jelölőbizottság, a küldöttközgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető megválasztása és visszahívása;

g) más egyesülettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása, más egyesülettel történő érdekvédelmi szövetség létrehozása, ilyen szövetségbe történő belépés és abból való kiválás;

h) szövetségi küldöttek és elektorok választása, visszahívása;

i) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket jogszabály a küldöttközgyűlés hatáskörébe utal, vagy a küldöttközgyűlés magának tart fenn, kivéve, ha ez más egyesületi szerv hatáskörébe tartozik.

3.) Az Egyesület éves költségvetésének megtárgyalását a küldöttközgyűlés az elnökség hatáskörébe utalhatja, továbbá az elnökség jogosult a tárgyévre vonatkozó éves tagdíj mértékére javaslatot tenni, melyet a küldöttközgyűlés az éves költségvetés elfogadásával hagy jóvá.

4.) A küldöttközgyűlést évenként egyszer össze kell hívni (rendes küldöttközgyűlés) .

5.) Rendkívüli küldöttközgyűlést kell összehívni, ha az elnökség azt szükségesnek tartja. és erről határozatot hoz, ha a Törvényszék azt elrendeli, ha a küldöttek 1/3 része az ok és a cél megjelölésével azt kívánja, ha a Felügyelő Bizottság az összehívást indítványozza.

6.) A küldöttközgyűlés összehívásáról az elnök köteles gondoskodni. Az elnök a küldöttközgyűlés ülését írásban, az ülést megelőző legalább 15 nappal korábban a küldöttek részére kiküldött, a napirendet is tartalmazó meghívóval köteles összehívni. Választás esetén a jelölőbizottság a tisztségviselők, a szövetségi küldöttek, az elektorok személyére vonatkozó javaslatait a meghívóban fel kell tüntetni. A küldöttközgyűlés ülésének tervezett időpontjáról, napirendjéről és a jelöltlistáról szóló értesítőt az elnökség köteles az Egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán, hirdetőfüzet kifüggesztésével nyilvánosságra hozni. A meghívót egyebekben az Egyesület internetes honlapján tájékoztatási céllal is közzé lehet tenni.

7.) A küldöttközgyűlés nyilvános, azon bárki részt vehet, szavazati joggal azonban csak a küldöttek rendelkeznek. Választó küldöttközgyűlés esetén a küldöttközgyűlésnek ezen a részén csak a küldöttek és a választás lebonyolításában segédkezők vehetnek részt, a választóhelyiségben a választás alatt sem a kísérők, sem egyéb meghívottak nem lehetnek jelen. A választás lebonyolításának módjára, rendjére egyebekben a Választási Szabályzat rendelkezései az irányadók.

8.) A küldöttközgyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttek több mint kétharmad része jelen van.

9.) Amennyiben a küldöttközgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt küldöttközgyűlés, az eredeti napirendben szereplő ügyekben, a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A megismételt küldöttközgyűlést az eredeti – határozatképtelenség miatt elmaradt – küldöttközgyűlés napjára, ugyanarra a helyszínre, ugyanazzal a napirenddel, fél órával későbbi időpontra is összehívható. Az új időpont az eredeti meghívóban is megjelölhető. Az eredeti küldöttközgyűlésre szóló meghívóban fel kell tüntetni az ismételt küldöttközgyűlés körülményeit: időpontját, helyszínét és azt, hogy az eredeti napirendek tárgyában a megjelentek számától függetlenül határozatképes a küldöttközgyűlés.

10.) A küldöttközgyűlésen a határozatokat a szavazásra jogosult küldöttek

  • ha jogszabály, alapszabály vagy más belső szabályzat másképp nem rendelkezik
  • egyszerű szavazattöbbséggel, nyílt szavazással hozzák, a szavazategyenlőség a határozati javaslat elvetését jelenti.

Amennyiben a küldöttközgyűlés olyan súlyú kérdésben kíván dönteni, amely a jelenlévő küldöttek egyenkénti szavazatát igényli, a levezető elnök e kérdésben elrendelheti a név szerinti szavazást. Titkos szavazással kell megválasztani az elnökség és a felügyelő bizottság tagjait. Minősített, a jelenlévő küldöttek kétharmados arányú szavazatával kell elfogadni az alapszabályt, illetve annak módosítását, az Egyesület feloszlását, vagy más egyesülettel történő egyesülését, szövetségbe való belépést, vagy abból kiválást kimondó határozatot.

11.) A küldöttközgyűlés üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő 15 napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell:

a) az ülés helyét, időpontját és az azon – a jelenléti ív szerint – részt vevő küldöttek számát;

b) az ülést levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető, a két hitelesítő tag megválasztásának tényét, nevét;

c) az elfogadott napirendet;

d) az elhangzott hozzászólások és felszólalások lényegét, a hozzászóló, a felszólaló személy nevét;

d) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve, ha ez lehetséges személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

A jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti íveket, az írásbeli előterjesztéseket. A jegyzőkönyvet a küldöttközgyűlés által megválasztott levezető elnök és a hitelesítésre megválasztott két tag hitelesíti. Ezt követően a hangfelvételt meg kell semmisíteni. A küldöttközgyűlésen hozott határozatokról az elnökség folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve) . A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot a levezető elnök és a két hitelesítő tag hitelesíti.

2. ELNÖKSÉG

1.) Az Egyesület ügyintéző testületi szerve az Elnökség, amely elnökből, alelnökből, három rendes tagból és két póttagból álló, összesen öt fős testület. Az elnökséget a küldöttközgyűlés a megválasztott küldöttek közül öt év időtartamra titkos szavazással választja meg. A választás módjának, feltételeinek és lebonyolításának szabályait külön szabályzat tartalmazza. Két küldöttközgyűlés közötti időben az elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a küldöttközgyűlés vagy a kistérségi körzeti csoportok közgyűléseinek hatáskörébe. Az elnökség a döntéseiről, intézkedéseiről a következő küldöttközgyűlésen köteles beszámolni. Az elnökség tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, melynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a küldöttközgyűlés évente a költségvetés részeként előre határozza meg.

2.) Az elnökség feladata:

a) gondoskodik a küldöttközgyűlés határozatainak végrehajtásáról;

b) biztosítja az alapszabályban és más egyesületi szabályzatokba foglaltak megtartását és megtartatását;

c) előkészíti a küldöttközgyűlés ülését és beszámol tevékenységéről;

d) javaslatot tesz az éves tagdíj mértékére, előterjeszti az éves költségvetési és zárszámadási javaslatot, Az Egyesület beszámolója tartalmazza: a mérleget, az eredmény kimutatást, a kiegészítő mellékletet, valamint a közhasznúsági mellékletet.

e) a jogszabályoknak és az alapszabálynak megfelelően jóváhagyja az Egyesület belső szabályzatait;

f) dönt az elnökség mellett működő bizottságok létrehozásáról, vezetőik kinevezéséről, az Egyesületen belül tagozatok, kistérségi körzeti csoportok működésének engedélyezéséről, megszüntetéséről, javaslatot tesz a küldöttközgyűlésnek a felügyelő- és a jelölőbizottság tagjai, küldöttközgyűlés levezető elnök, jegyzőkönyvvezető személyének megválasztására, visszahívására;

g) dönt intézmény alapításáról vagy ahhoz való csatlakozásról, megszüntetéséről, vállalkozási tevékenység indításáról, felszámolásáról, továbbá dönt az általa alapított intézmény vagy vállalkozás vezetőjének kinevezéséről;

h) a küldöttközgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott évet követő év május 31-ig a nyilvántartást vezető Törvényszékhez benyújtja, letétbe helyezi, és honlapján közzéteszi.

i) dönt tagnyilvántartásból való törlésről, tag kizárásáról és a pártoló tag jelentkezésének elfogadásáról, tagsági jogviszonyt megtestesítő okirat kiállításáról;

j) etikai ügyben felhatalmazást ad a MVGYEOSZ Etikai Bizottságának vizsgálat lefolytatására és határozat meghozatalára, ha a Felügyelő Bizottság feladata ellátásában akadályozva van, szükség esetén vizsgálat lefolytatására felkérheti a MVGYEOSZ Felügyelő Bizottságát;

k) dönt sajtótermék kiadásáról, internetes honlap létesítéséről, működtetéséről;

l) dönt az Egyesületet terhelő kötelezettségek és megillető jogosultságok vállalásáról;

m) dönt az Egyesület együttműködési megállapodásairól, gondoskodik az érdekvédelmi szövetségben fennálló tagsági jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítéséről;

n) dönt adományok elfogadásáról vagy visszautasításáról;

o) dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a küldöttközgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

3.) Az elnökség biztosítja az Egyesületnek az alapszabályban meghatározottak szerinti folyamatos működését, gondoskodik az Egyesület vagyonának az alapszabályban rögzített céloknak megfelelő felhasználásáról. Meghatározza a kitűzött cél megvalósításához szükséges tárgyi és személyi feltételeket, az elnök útján gondoskodik azok biztosításáról.

Az elnökség feladata, hogy az Egyesület részére az alapszabályban meghatározott közhasznú célja megvalósításához szükséges anyagi forrásokat biztosítsa a törvényes lehetőségek igénybevételével, mint adományok gyűjtése, tartós támogatók szerzése, pályázatokon való részvétel.

Az elnökség tagjai, mint vezető tisztségviselők az Egyesület vezetését az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni. A jogszabályokban, az alapszabályban, egyéb szabályzatokban, illetve a küldöttközgyűlés által hozott határozatokban foglalt kötelezettségek vétkes megszegésével az Egyesületnek okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek.

4.) Az elnökség munkamegosztásban dolgozik, ügyrendjét maga állapítja meg. Az elnökség a munkája minél hatékonyabb elősegítése céljából tanácsadó, véleményező feladat ellátására állandó (a választási ciklus végéig működő) , illetőleg ideiglenes (meghatározott ideig működő) , három-öt tagból álló bizottságot hozhat létre. A létrehozott bizottságok vezetését elsősorban az elnökség rendes vagy póttagja látja el, de felkérésre az Egyesület bármely tagja is elláthatja. Ez utóbbi esetben az elnökség egy tagja a bizottság tagjává válik. Az elnökség a bizottságba tagként meghívhatja az Egyesület bármely tagját, vagy külső szakértő személyt. Az elnökség bármely bizottság bármelyik tagját visszahívhatja, ha az a rábízott feladatot nem látja el, vagy hat hónapot meghaladóan akadályozott a feladata ellátásában. A bizottság ügyrendjét és üléseinek gyakoriságát maga szabja meg.

A bizottságok által végzett tevékenységről, javaslatokról és megállapításokról, és ezzel kapcsolatban hozott esetleges intézkedésekről a bizottságok elnökei évenként összefoglaló jelentést készítenek az elnökség számára, mely jelentés részét képezi az elnökség éves beszámolójának.

5.) Az elnökség szükség szerint, de legalább negyedévenként ülésezik. Az elnökség ülése összehívásának idejét, napirendjét az elnök határozza meg, és írásban az ülést megelőzően 5 munkanappal, névre szólóan értesíti az elnökség tagjait és a felügyelő bizottságot, valamint az olyan érdekelt személyt, akinek az ügye a napirenden szerepel, továbbá az egyéb érdekelteket, a meghívónak az Egyesület székhelyén lévő hirdetőtáblán történő kifüggesztéssel. Az elnök akadályoztatása esetén helyettesítési jogkörben az alelnök jár el.

6.) Az elnökség ülése nyilvános, azon bárki részt vehet, az érintett személy felszólalhat, szavazati joguk azonban csak az elnökség tagjainak van.

7.) Az elnökség határozatképes, ha az ülésén tagjainak több mint a fele részt vesz. Határozatait egyszerű szavazattöbbséggel, név szerinti szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Az ülésen részt vevő elnökségi tag szavazáskor köteles szavazni, ennek hiányában szavazatát nemlegesnek kell számítani. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

8.) Az elnökség üléséről hangfelvétel készül, melyről az ülést követő nyolc napon belül írásba foglalt jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell:

a) az ülés helyét, időpontját és az azon részt vevők nevét;

b) a napirendet;

c) az elhangzott hozzászólások lényegét és a hozzászóló személy nevét;

d) a hozott határozatokat, a döntés hatályát, a döntést támogatók és ellenzők számarányát, illetve személyét, valamint a határozat végrehajtásának határidejét és a végrehajtásért felelős személy megjelölését.

Az elnökség üléséről készült jegyzőkönyvhöz mellékelni kell a meghívót, a jelenléti ívet és az írásbeli előterjesztéseket. Az elnökség üléséről készült jegyzőkönyvet az elnök, illetve egy elnökségi tag hitelesíti. Ezt követően a hangfelvételt meg kell semmisíteni.

Az elnökség az általa hozott határozatot az Egyesület székhelyén a meghozatalát követően 15 napos kifüggesztéssel nyilvánosságra hozza, ezzel egyidejűleg az érdekelt személlyel írásban is közli. Az elnökség az általa hozott határozatokról folyamatos nyilvántartást vezet (határozatok könyve). A nyilvántartásban a határozat szövegét szó szerint rögzíteni kell. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy abból a határozat meghozatalának kelte, sorszáma, a szavazás aránya, a határozatot ellenző személye egyértelműen megállapítható legyen. A nyilvántartásba vett határozatot az elnök és egy elnökségi tag hitelesíti.

9.) Az elnökségi tagság megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) a tag visszahívásával;
e) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
f) az egyesület megszűnésével.

Az elnökség tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályos, ha az írásba foglalt lemondást az elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. A tag elhalálozása vagy lemondása esetén helyére – a szavazati arány sorrendjében – a legtöbb szavazattal megválasztott elnökségi póttag kerül, és ezzel teljes jogú elnökségi taggá válik.

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak az elnökségi tagsági kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén, vagy a küldöttközgyűlés bizalmatlansági indítványa alapján. A tag visszahívására a küldöttközgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

3. KÉPVISELET, AZ ELNÖK, AZ ALELNÖK, AZ ELNÖKSÉG TAGJAI

1.) Az Egyesületet az elnök képviseli, akadályoztatása esetén jogkörében az alelnök jár el. Az elnök képviseli az Egyesületet bíróságok, hatóságok és egyéb szervek előtt, továbbá harmadik személyekkel szemben, esetenként vagy az ügyek meghatározott körére nézve azonban képviseleti jogát az Egyesület munkatársára vagy külső harmadik személyre írásbeli meghatalmazással átruházhatja.

2.) Az egyesületi vagyonból történő kifizetésekhez, a bankszámláról történő rendelkezéshez és egyéb kötelezettség vállalásokhoz az Egyesület elnökének és alelnökének együttes aláírása, vagy az elnöknek/alelnöknek és az irodavezetőnek együttes aláírása szükséges.

3.) Az elnök feladata:

a) előkészíti és összehívja az Egyesület küldöttközgyűlését;

b) összehívja és vezeti az elnökség ülését;

c) dönt tag felvételéről, intézkedik a tagnyilvántartás hiteles vezetéséről, illetve az Egyesület könyveinek és egyéb nyilvántartásainak vezetéséről, gondoskodik az adatszolgáltatások teljesítéséről;

d) gondoskodik a küldöttközgyűlés és az elnökség döntéseinek végrehajtásáról;

e) irányítja és ellenőrzi az Egyesület tevékenységét;

f) az Egyesület székhelyén az irodavezető útján biztosítja az irat-betekintési jog gyakorlását;

g) az elnökség tevékenységéről igény szerint, de legalább évente egy alkalommal a kistérségi körzeti csoportok közgyűléseinek, küldöttközgyűlésnek és az egyesület támogatóinak beszámol;

h) ellátja az Egyesület operatív ügyintéző szervezetének felügyeletét, kinevezi az irodavezetőt, felette és az Egyesület más munkavállalói felett gyakorolja a munkáltatói jogokat;

i) a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott összeghatárig és módon önállóan, ezt meghaladóan az irodavezetővel vagy az alelnökkel együttesen gyakorolja a kifizetések engedélyezésének jogát, a felügyelő bizottság költségvetési előirányzatát kivéve;

j) az Egyesület tagsága által felvetett kérdésre vagy panaszra 30 napon belül írásban köteles érdemi választ, vagy a panasz kivizsgálásáról szóló megállapítást adni;

k) ellátja mindazon feladatokat, amelyeket jogszabály, alapszabály, küldöttközgyűlési határozat vagy belső szabályzat a civil szervezet vezetője számára előír.

4.) Az elnök az egyesületi tevékenységgel összefüggő operatív feladatok ellátására, koordinálására belső ügyintéző szervezeti egységet – iroda elnevezéssel – hoz létre, működtet, s annak egyszemélyi felelős vezetőjét, irodavezető elnevezéssel kinevezi és felette a munkáltatói jogkört gyakorolja.

5) Az irodavezető koordinálja az Egyesület operatív működtetésével összefüggő valamennyi feladatot.

6) Az Egyesület alelnökének feladata, hogy támogassa az elnök munkáját, akadályoztatása esetén helyettesítse az elnököt, az elnökség döntése szerint ellássa az Egyesületnél működő tagozatok, kistérségi körzeti csoportok munkájának segítését.

7) Az elnökség tagjainak feladatai:

a) az elnökség határozata alapján ellátják egy-egy állandó vagy ideiglenes bizottság vezetését vagy tagságát;

b) ellátják az Egyesület elnöke által átadott, rájuk ruházott feladatokat.

4. A FELÜGYELŐ BIZOTTSÁG

1.) A küldöttközgyűlés az elnökség javaslatára az Egyesület tevékenységének ellenőrzésére öt évi időre, titkos szavazással, három tagból álló felügyelő bizottságot választ.

2.) A felügyelő bizottság a küldöttközgyűlésnek felelős testület, amelynek feladata az alapszabályban meghatározott célok, a jogszabályok keretei között az Egyesület pénz- és vagyongazdálkodásának, továbbá működésének folyamatos ellenőrzése. Ennek során az elnökség tagjaitól jelentést, az Egyesület munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhetnek, továbbá az Egyesület könyveibe és irataiba betekinthetnek, azokat megvizsgálhatják. A felügyelő bizottság a feladata hatékonyabb ellátása érdekében indokolt esetben jogosult külső szakértő vagy szakértői szervezet bevonására is, ennek költségét az Egyesület viseli.

3.) A felügyelő bizottság üléseit a bizottság elnöke hívja össze és vezeti. A bizottság szükség szerint, de évente legalább két alkalommal ülésezik. Az ülés időpontjáról és napirendjéről az elnök írásban, az ülést megelőzően 5 munkanappal, névre szólóan értesíti a bizottság tagjait, továbbá az egyéb érdekelteket. Az ülés összehívását – az ok és a cél megjelölésével – a felügyelő bizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének harminc napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, kivéve ha külső szakértőt vagy szakértői szervet vonnak be a vizsgálat lefolytatására, képviseletnek azonban nincs helye. A felügyelő bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagjai, illetve munkáltatója nem utasíthatja.

4.) A felügyelő bizottság határozatképes, ha ülésén mindhárom tagja jelen van, határozatait egyszerű szavazattöbbséggel hozza. A felügyelő bizottság egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

A felügyelő bizottság tagjai tiszteletdíjban és költségtérítésben is részesülhetnek, amelynek feltételeit, összegét és elszámolásának rendjét a küldöttközgyűlés évente előre, a költségvetés részeként határozza meg.

5.) A felügyelő bizottság tagja a küldöttközgyűlésen és az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, egy tagja a küldöttközgyűlésen köteles tanácskozási joggal részt venni. A felügyelő bizottság munkájáról évente jelentést tesz az Egyesület küldöttközgyűlésének. Ennek során előzetesen véleményezi a költségvetési tervezetet és a közhasznúsági jelentést. Az Egyesület küldöttközgyűlésén a felügyelő bizottság tagja a pártoló tag meghatalmazottjaként nem járhat el.

6.) A felügyelő bizottság köteles a küldöttközgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a) az Egyesület működése során olyan jogszabálysértést vagy az Egyesület érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény, mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a küldöttközgyűlés döntését teszi szükségessé;

b) az elnökség valamely tagjának felelősségét megalapozó tény merült fel.

7.) A küldöttközgyűlést a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított 30 napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a küldöttközgyűlés összehívására a felügyelő bizottság is jogosult. Ha a felügyelő bizottság a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött szerződés megszegését észleli, köteles haladéktalanul rendkívüli küldöttközgyűlést összehívni.

8.) A felügyelő bizottsági tagság megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d)törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) a tag visszahívásával;
f)az Egyesület megszűnésével.

A felügyelő bizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályosul, ha az írásba foglalt lemondást az elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette. Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a felügyelő bizottságban vállalt kötelezettség gyakorlásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására a küldöttközgyűlés jogosult. A visszahívás módjára, a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ha a felügyelő bizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott minimális létszám (3 fő) alá csökken, vagy nincs aki az ülést összehívja, az Egyesület elnöke a felügyelő bizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében 60 napon belül köteles rendkívüli küldöttközgyűlést összehívni.

Az alatt az időszak alatt, amíg a felügyelő bizottság feladatát nem képes ellátni és a vizsgálat lefolytatása indokolttá teszi a sürgős beavatkozást, az elnökség a vizsgálat lefolytatására felhatalmazhatja a MVGYEOSZ felügyelő bizottságát.

5. JELÖLŐ BIZOTTSÁG

1.) Az Egyesület küldöttközgyűlése nyílt szavazással a választást követő első ülésén az elnökség előterjesztése alapján háromtagú jelölő bizottságot választ. A jelölő bizottság mandátuma az egyesületi tisztségviselők választásáig áll fenn, a választás napján átalakul választási bizottsággá és a választás lebonyolításáig, illetve a választási kifogás elbírálásáig működik, majd ismételten jelölő bizottsággá alakul vissza, és a választást követő első küldöttközgyűlésig, az új jelölő bizottság megválasztásáig marad fenn.

2.) Az Egyesületnél az elnökség, a küldött, a szövetségi küldött és az elektor jelölésének és megválasztásának feltételeire, módjára, lebonyolításának rendjére a küldöttközgyűlés által elfogadott választási szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni.

3.) A jelölőbizottság elnökből és további 2 tagból álló testület, ügyrendjét maga határozza meg.

4.) A jelölőbizottság a választást megelőzően 30 nappal a választásra javasolt személyek listáját az elnökségnek megküldi, melyhez csatolja a jelöltek elfogadó nyilatkozatát.

5.) A jelölő bizottsági tagság megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) a tag elhalálozásával;
c) a tag lemondásával;
d) a törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) a tag visszahívásával;
f) az Egyesület megszűnésével.

A jelölőbizottság tagja tisztségéről bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályosul, ha az írásba foglalt lemondást az elnökség a lemondó tagtól akár személyesen, akár postai úton átvette.

Visszahívásra kerülhet sor a tagnak a jelölőbizottságban vállalt feladat ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén. A tag visszahívására az elnökség javaslata alapján a küldöttközgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ha a jelölőbizottság tagjainak száma az alapszabályban meghatározott létszám alá csökken, az elnökség a jelölőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében a legközelebbi küldöttközgyűlésen új tag megválasztására tett javaslattal a megüresedést pótolja.

6. KÜLDÖTTEK, SZÖVETSÉGI KÜLDÖTTEK, ELEKTOROK

1.) Az Egyesület területén működő kistérségi körzeti csoportok közgyűlésén az adott körzeti csoport regisztrált tagjai sorából a jelölőbizottság jelölése, illetve a közgyűlésen részt vevő rendes tagok javaslata alapján, az Egyesület küldöttközgyűlésén való képviseletük ellátására, nyílt szavazással, 30 tagonként egy küldöttet választanak 5 évi időre. Amennyiben a fennmaradó töredéktaglétszám a 15 főt eléri vagy meghaladja, további 1 küldött választható. A választás során rendes és pótküldötteket választanak, a sorrendet a választás során elért szavazatarány határozza meg. Amennyiben a választás során a taglétszámot figyelembe véve a lehetséges számú küldöttet nem sikerült megválasztani, azt a következő közgyűlésen időszaki küldöttválasztással pótolni lehet. A választás módjára, feltételeire, lebonyolításának rendjére a választási szabályzatban foglaltak az irányadók.

2.) A küldöttközgyűlés a jelölőbizottság javaslata alapján a küldöttek sorából nyílt szavazással az Egyesület érdekvédelmi szövetségben való képviseltetése, vagy más  civil szervezetben tagsági joga képviselete ellátása érdekében az érdekvédelmi szövetség, vagy más  civil szervezet által meghatározott számú szövetségi küldöttet és elektort választ. A választás módjára, feltételeire, lebonyolításának rendjére a választási szabályzatban foglaltak az irányadók.

3.) Küldöttnek, szövetségi küldöttnek, elektornak az Egyesület rendes tagjai közül lehet jelölni. A jelölt írásban vagy a közgyűlésen, küldöttközgyűlésen szóban nyilatkozni köteles arról, hogy jelölés és megválasztás esetén a küldötti, szövetségi küldötti, az elektori megbízatást vállalja-e. A megválasztott szövetségi küldött és az elektor részére az elnökség a képviseleti jogosultságát igazoló szövetségi küldötti, elektori kártyát állít ki. A megválasztott személy megbízatását csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazásnak nincs helye.

4.) A küldötti, a szövetségi küldötti és az elektori megbízatás megszűnik:

a) a megbízatás időtartamának lejártával;
b) elhalálozással;
c) lemondással;
d) törvényben meghatározott kizáró ok bekövetkeztével;
e) visszahívással;
f) az Egyesület, az érdekképviseleti szövetség, vagy a  civil szervezet megszűnésével.

A megválasztott személy a megbízatásáról bármikor írásban indokolás nélkül lemondhat. A lemondás akkor hatályosul, ha az írásba foglalt lemondást az elnökség a megválasztott személytől igazolt módon átvette.

A küldött elhalálozása vagy lemondása esetén helyére – a szavazati arány sorrendjében – a legtöbb szavazattal megválasztott pótküldött kerül, és ezzel teljes jogú küldötté válik.

A megválasztott személy visszahívására kerülhet sor a vállalt megbízatás ellátásában bármilyen okból bekövetkező, hat hónapot meghaladó akadályoztatása esetén.

Visszahívásra a küldött esetében a közgyűlés, egyéb esetben a küldöttközgyűlés jogosult. A visszahívás módjára a megválasztásra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A küldötti, szövetségi küldötti vagy elektori mandátum fenti okokból bekövetkezett megüresedése esetén a közgyűlés, küldöttközgyűlés a legközelebbi ülésén köteles azt a megválasztásra vonatkozó szabályok szerint a még fennmaradó időtartamra pótolni.

7. TAGOZATOK, KISTÉRSÉGI KÖRZETI CSOPORTOK, TERÜLETFELELŐS

1.) Az Egyesület érdekelt tagjai szakmai vagy érdeklődési kör szerint az elnökség hozzájárulásával az Egyesület keretei között működő tagozatot hozhatnak létre. A tagozat létrejöttének feltétele, hogy legalább 10 egyesületi tag az alakuló taggyűlésen megalakulását kimondja, és azt az Egyesület elnöksége elismerje. Vezetőjét és vezetőségének tagjait saját taggyűlésükön választják meg, az elnökség a választás eredményét elfogadja. A tagozatok egy-egy képviselője a küldöttközgyűlésre és az elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A tagozatok az elnökségnek tartoznak beszámolási kötelezettséggel.

2.) A tagozatok társaság, szakosztály, szakcsoport, klub formájában és elnevezéssel működhetnek, és tevékenységi körükben működő hazai és külföldi szervezetek tagjává válhatnak az Egyesület elnökségének egyetértésével.

3.) Az Egyesület működési területén a tagok önkéntes elhatározása alapján az elnökség kistérségi körzeti csoport létrejöttét és működését engedélyezheti. Minden olyan közigazgatási területi egységben létrehozható kistérségi körzeti csoport, ahol 30 vagy ennél több tag él és legalább 10 tag a kistérségi körzeti csoport megalakulását elhatározza, vezetőjét és vezetőségének tagjait saját közgyűlésükön megválasztják. A kistérségi körzeti csoportok egy-egy képviselője az elnökség ülésére tanácskozási joggal meghívható. A kistérségi körzeti csoport képviselője az elnökségnek rendszeresen beszámol a kistérségi körzeti csoport működéséről.

4.) A kistérségi körzeti csoport önálló név alatt fejthet ki tevékenységet, a területén működő állami, önkormányzati és  civil szervezetekkel közvetlen kapcsolatot létesíthet az Egyesület elnökségének egyetértésével, támogatásával.

5.) A tagozatok, kistérségi körzeti csoportok működésének részletes szabályait önmaguk testületi döntéssel határozzák meg, – szükség szerint – azokat az Egyesület elnökségének bemutatják.

6.) A tagozatok és kistérségi körzeti csoportok vezetőinek feladatait és jogosultságait a maguk által alkotott működési szabályzat tartalmazza. A megválasztott személy jogosult az adott tagozat, kistérségi körzeti csoport vezetésére, képviseletére és a tagozat, kistérségi körzeti csoport elkülönített bankszámlájáról történő kifizetések engedélyezésére.
Az elnökség a tagozat, vagy a kistérségi körzeti csoport képviselője részére a megbízatás fennállásának igazolására megbízólevelet ad ki. Az elnökség e személyeknek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit – megállapodás alapján – a költségvetés terhére megtéríti.

7.) A tagozat, a kistérségi körzeti csoport megszűnik, ha egy éven át nem fejt ki érdemi tevékenységet, vagy tagjainak száma egy éven túl is 5 fő alá csökken. Az elnökség a tagozat, kistérségi körzeti csoport megszűnését a feltételek bekövetkezését követő ülésén határozattal állapítja meg.

8.) Azokon a közigazgatási területeken vagy településeken, ahol a 3.) pontban foglalt feltételek hiánya miatt kistérségi körzeti csoport megalakítása nem lehetséges vagy nem célszerű, az elnökség területfelelőst bízhat meg az ott élő tagok ügyeinek intézésével. A területfelelős a tagok érdekében szoros kapcsolatot tart fenn az elnökséggel. Az elnökség a területfelelős részére a megbízatás fennállása igazolására megbízólevelet ad ki. Az elnökség a területfelelősnek az ügyintézéssel kapcsolatosan felmerült költségeit megállapodás alapján a költségvetés terhére megtéríti.

V. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

1.) Az Egyesület elnöksége határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (együtt: hozzátartozó) a határozat alapján

a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

2.) Nem lehet a felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgáló az a személy, aki

a) az Egyesület elnöke vagy az elnökség tagja;
b) az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló    munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik;
c) az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az Egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, az alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást -, illetve
d) az a)-c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.

3.) Az Egyesület vezető tisztségviselője és közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pont), élettársa (együtt: hozzátartozó) ugyanannál a szervezetnél a felügyelő bizottság, jelölő bizottság és az elnökség tagjává egyidejűleg nem választható meg.

4.) Az Egyesület elnöki tisztségére olyan egyesületi tag jelölhető, illetve választható meg, aki lehetőség szerint felsőfokú, de minimum középfokú végzettséggel rendelkezik és a feladat ellátására rátermett. Az elnöki tisztségre ugyanazon személy csak két, egymást követő ciklusra jelölhető és választható meg egyszerű szavazattöbbséggel; ezt követően az újraválasztáshoz minősített (2-3-os) szavazattöbbség szükséges.

Az elnökség tagjává elsősorban olyan tag jelölhető és választható egyszerű szavazattöbbséggel, aki középfokú végzettséggel rendelkezik.

5.) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

6.) Az Egyesület elnöke, illetőleg az elnökség tagjai kötelesek bejelenteni a küldöttközgyűlésnek vagy a jelölő bizottságnak, ha más civil szervezetnél vezető tisztséget látnak el, vagy vezető tisztségre megválasztották.

VI. AZ EGYESÜLET VAGYONA, NYILVÁNOSSÁG

1.) Az Egyesület saját vagyonával a vonatkozó pénzügyi rendelkezések alapján a küldöttközgyűlés által jóváhagyott költségvetés szerint gazdálkodik.

2.) Az Egyesület tartozásaiért, kötelezettség-vállalásaiért az Egyesület az egyesületi vagyonnal felel. A rendes tagok és a pártoló tagok saját vagyonukkal nem felelnek, csak az alapszabály szerint meghatározott tagdíjat és vállalt támogatást kötelesek határidőre megfizetni.

3.) Az Egyesület vagyona a tagok által fizetett tagdíjból, egyéb pénzbeli hozzájárulásaikból, természetes és nem természetes személyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból, adományaiból, az államháztartás alrendszereitől kapott  költségvetési támogatásból, a magánszemélyek személyi jövedelemadójának 1 %-áról történő rendelkezés alapján kapott összegből, pályázati úton nyert juttatásból, egyéb, a közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatásból, az Egyesület eszközeinek befektetéséből származó hozamból, a vállalkozási tevékenységből eredő nyereségből képződik.

4.) Az Egyesület évente képződő vagyona az egyesületi célkitűzés megvalósítása érdekében végzett tevékenységre és az Egyesület működésével kapcsolatos kiadások fedezésére használható fel.

5.) Az Egyesület költségei: a közhasznú tevékenység, illetve a vállalkozói tevékenység érdekében felmerült közvetlen és közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.

6.) Az elnökség köteles gondoskodni arról, hogy az Egyesület működése, valamint az egyesületi pénzeszközök felhasználása során egyaránt kizárható legyen, hogy az adományozott összeget akár közvetlenül, akár valamely szolgáltatással összefüggésben, előre meghatározott vagyoni előny megszerzése vagy nyújtása érdekében adják.

7.) Az Egyesület az alapszabályban meghatározott célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat. A gazdasági tevékenységből származó bevételeit csak az egyesületi célokra, feladatokra és azok működtetésére fordíthatja, a nyereséget az Egyesület tagjai között felosztani nem lehet.

8.) Az Egyesületnek az alapszabályban meghatározott közhasznú cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani, egyebekben a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.

9.) Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységet veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, illetve az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetőleg hitel törlesztésére nem használhatja el.

10.) Az Egyesület működésével, szolgáltatásai igénybevétele módjával, beszámolói közlésével kapcsolatosan a nyilvánosságot biztosítja, egyrészt a jogszabályokban meghatározott módon (közzétételi kötelezettség), másrészt az alapszabályban meghatározott irat betekintési és felvilágosítás-adási jog rögzítésével. E jogok gyakorlása, illetve kötelezettségek teljesítése azonban nem eredményezheti mások személyhez fűződő jogainak megsértését.

11.) Az Egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági mellékletet készíteni, mely a beszámoló elválaszthatatlan mellékletét képezi. A közhasznúsági melléklet tartalmazza a szervezet által végzett közhasznú tevékenységeket, ezen tevékenységek fő célcsoportjait és eredményeit, valamint a közhasznú jogállás megállapításához szükséges adatokat, mutatókat, a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást, a közhasznú cél szerinti juttatások kimutatását, a vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások összegét és a juttatásban részesülő vezető tisztségek felsorolását.

A letétbe helyezett beszámolót a cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon közzé teszi, valamint lehetővé teszi adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára.

A közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló saját honlapon történő elhelyezésére is. Az Egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

12.) Az Egyesület dokumentumai nyilvánosak, azok az Egyesület székhelyén bárki által megtekinthetők.

13.) Az Egyesület elnöke köteles gondoskodni a közhasznú szervezet működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintésről, illetve azokról felvilágosítást adni. Az iratokba való betekintés iránti igényt (kérelmet) írásban kell az elnök részére megküldeni vagy átadni. Az elnök köteles bármely jogszabály által felhatalmazott szerv vagy személy által kért iratbetekintést haladéktalanul; egyéb esetekben az iratbetekintést kérővel történt megállapodás szerinti határidőben, illetve jogszabály vagy hatósági határozat által előírt határidőben teljesíteni.

Az elnök köteles az iratbetekintésről külön nyilvántartást vezetni, melyből megállapítható a kérelmező neve, a kért irat megnevezése, a kérelem és teljesítésének ideje.

VII. AZ ADOMÁNYGYŰJTÉS SZABÁLYAI

1.) Az Egyesület közhasznú céljai megvalósításának elősegítése érdekében akár az Egyesület tagja, akár kívülálló harmadik személy számára az elnökség névre szóló meghatalmazást, megbízólevelet ad ki, mely megbízólevél birtokában lehet adományt gyűjteni. A megbízólevelet az Egyesület elnöke és az elnökség egy tagja írja alá és azt az Egyesület bélyegzőjével hitelesíti. A kiadott megbízólevelekről az elnökség naprakész nyilvántartást köteles vezetni.

2.) Az Egyesület nevében vagy javára történő adománygyűjtés nem járhat az adományozók, illetőleg más személyek zaklatásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.

3.) Az adománygyűjtésre jogosult személy az adományokról nyilvántartást köteles vezetni, amelybe az adományok értékét könyv szerinti, ennek hiányában a szokásos piaci áron kell nyilvántartásba venni. Az adománygyűjtő az adományokat és a nyilvántartást rendszeres időközönként, elszámolás mellett átadja az Egyesület belső szervezeti egységét vezető irodavezetőnek.

4.) Az Egyesület jogosult fix- vagy mozgóperselyes adománygyűjtésre is. Az elnökség a persely kihelyezéséről, leplombálásáról, felnyitásáról köteles jegyzőkönyvet felvenni és abban rögzíteni a persely típusát, a kihelyezés helyszínét és időpontját, leplombálásának és felnyitásának idejét, a perselyben lévő pénzadomány forintértékét. A jegyzőkönyvet az elnökség egy tagja és a kihelyezést, leplombálást és felnyitást végző munkatárs hitelesíti. A perselyben lévő pénzadományt a felnyitást követően az Egyesület bankszámlájára be kell fizetni és a közlemény rovatban fel kell tüntetni a “perselyadomány” jelzést, a csekkmásolatot a jegyzőkönyvhöz kell fűzni.

5.) Az Egyesület tartós adományozási szerződést köthet magánszemély támogatóval, ha a támogató legalább 4 éven át megszakítás nélkül, rendszeresen azonos vagy növekvő összegben, illetve nem magánszemély támogató az adózás előtti eredménye terhére 5 %, vagy azt meghaladó mértékben, ellenérték nélkül nyújt pénzbeli támogatást, vagy értékpapírt térítés nélkül átad.

VIII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

1.) Az Egyesület megszűnik, ha

a) a feloszlását vagy más egyesülettel történő egyesülését a küldöttközgyűlés kétharmados arányú szavazattöbbséggel kimondja;

b) a bíróság feloszlatja;

c) ha tagjainak száma egy éven át 10 fő alá csökken és a bíróság a megszűntét megállapítja.

2.) Az Egyesület megszűnése esetén – a jogszerű követelések kielégítése után – vagyonáról a küldöttközgyűlés rendelkezik. Jogutód nélküli megszűnés esetén a megmaradt vagyont az Egyesület célkitűzéseihez hasonló célra kell fordítani.

IX. ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

1.) A jelen okiratban nem szabályozott kérdések tekintetében az Egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (Civil tv.) és Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) rendelkezései, illetve a később meghozandó küldöttközgyűlési határozatok az irányadók.

2.) Jelen alapszabályt a Vakok és Gyengénlátók Veszprém Megyei Egyesülete 2012. október 8. napján tartott küldöttközgyűlése mint legfőbb megyei testületi szerv fogadta el.

Igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.

 

 

                        Csehné Huszics Márta                                                             Németh Attila

                                   elnök                                                                                 alelnök

Akadálymentes beállítások